2020. november 25-én, megjelent a közlönyben a kormány 518/2020. (XI.25.) Korm. rendelete a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról.

Kik vehetik igénybe?

A lakásfelújítási támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti. Gyermeknek minősül az igénylő magzata a várandósság betöltött 12. hetét követően, a vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke (aki a 25. életévét még nem töltötte be, vagy betöltötte, de megváltozott munkaképességű), valamint a kiskorú rokona, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja.

A lakásfelújítási támogatás feltételei

  1. A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti.
  2. A támogatást az igénylő – együttes igénylők összesen – egy alkalommal veheti igénybe.
  3. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő – együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő –
    a) büntetőjogi felelőssége mellett, a Társadalombiztosítási Azonosító Jele megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, hogy a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában – az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt –, vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és
    b) legalább 1 éve – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan
    ba) a Tbj. 6. §-a szerint biztosítottként szerepel – ide nem értve az igénylést megelőző 180 napban a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt –, és erről büntetőjogi felelőssége mellett, a Társadalombiztosítási Azonosító Jele megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik,
    bb) a 2. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontja szerinti igénylő kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja,
    bc) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja,
    bd) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott, és erről büntetőjogi felelőssége mellett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy
    be) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. §-a alapján megállapított gyermekgondozási díjban részesült, és erről büntetőjogi felelőssége mellett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik.
  4. A (3) bekezdés a) pontja, valamint b) pont ba), bd) és be) alpontja szerinti nyilatkozat tartalmazza az igénylő
    személyi azonosító adatait, valamint a bd) alpont esetében az oktatási intézmény azonosító adatait és a képzésre
    vonatkozó információkat, ideértve a tanulmányok megkezdésének és várható befejezésének időpontját is.
    (5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha
    a) az igénylő végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy
    b) a 2. § (1) bekezdés 2. pont c) alpontja szerinti esetben az igénylő saját jogú nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki nem minősül a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek.

Akkor igényelhető, ha

  1. A támogatásra az igénylő valamennyi, vele azonos lakóhelyen élő gyermeke után együttesen jogosult. Ha a gyermeket a támogatás igénybevétele során a szülők vagy a 2. § (1) bekezdés 2. pont c) alpontja szerinti esetben a többes gyámul rendelt személyek (a továbbiakban együtt: szülő) legalább egyikénél figyelembe vették, akkor egy újabb igénylés során már nem vehető ismételten figyelembe.
  2. A támogatás abban az esetben igényelhető, ha
    a) az igénylő, illetve kiskorú gyermeke – együttes igénylés esetén az igénylők együtt, vagy kiskorú gyermekeik – a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkeznek,
    b) az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét fél –, valamint a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik,
    c) az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét félnek – az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása.
  3. Amennyiben a szülők lakóhelye nem azonos, a (2) bekezdés szerinti feltételnek is megfelelő
    a) azon szülő jogosult az 5. § szerinti támogatási összegre, akinél az összes közös gyermek lakóhelye van, vagy
    b) mindkét szülő az 5. § szerinti támogatási összeg 50%-os mértékére jogosult, amennyiben külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével.
  4. A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szülők egyike az 5. § szerinti támogatási összeget igényelheti, ha a másik szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről.
  5. Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén a (2) bekezdés a) pontjában előírt feltétel teljesülését a támogatással érintett ingatlanrészre vonatkozóan az igénylő által benyújtott használati megállapodás vagy bírósági ítélet alapján is szükséges vizsgálni.
  6. A (2) bekezdés b) pontjában előírt egyéves időtartamra vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni
    a) magzat és az egy évnél nem régebben született gyermek esetén, vagy
    b) ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor.
  7. Korábban már támogatással érintett lakásra támogatás nem igényelhető, kivéve, ha a korábbi igénylő az igénylése időpontjában meglévő tulajdoni hányadát teljes mértékben elidegenítette; ebben az esetben a korábban már támogatással érintett lakásra újabb igénylő részéről – figyelemmel a 3. § (2) bekezdésére is – ismételten igényelhető a támogatás, ha az újabb igénylő a korábbi igénylőnek nem hozzátartozója.

A lakásfelújítási támogatás összege

A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint.

felújítás támogatás tető

Milyen építési tevékenységekre igényelhető?

A támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető:

  • víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
  • fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
  • fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
  • az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
  • a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
  • tető cseréje, felújítása, szigetelése,
  • égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
  • klímaberendezés beépítése, cseréje,
  • napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
  • belső tér felújítása, ideértve
  • a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
  • a galériaépítést,
  • a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
  • a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
  • a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
  • a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
  • a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
  • kerítés építése,
  • gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
  • terasz, loggia, erkély, előtető építése,
  • térburkolat készítése, cseréje,
  • télikert kialakítása,
  • amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül – a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák,
  • alapozási szerkezet megerősítése, valamint
  • beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.
  1. Az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők egyike – saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási
    szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 1. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.
  2. A támogatás az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vonatkozásában nem vehető igénybe.
  3. A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet.
  4. A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy gazdálkodó szervezet esetében az igénylő vagy az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa annak nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője. Együttes igénylés esetén e bekezdés rendelkezéseit mindkét igénylőnek teljesíteni kell.
  5. Nem fogadható el az olyan számla, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás vonatkozásában a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet] 6. § c) pontja alapján használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez vagy meglévő lakás korszerűsítéséhez, illetve korszerűsítéséhez és bővítéséhez igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán már elszámolt. Az igénylő büntetőjogi felelőssége mellett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a felújítással érintett lakásra korábban a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 6. § c) pontja szerinti családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vett-e, és amennyiben igen, akkor az ahhoz kapcsolódóan a hitelintézet által elfogadott költségvetést, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény tekintetében elszámolt számlák másolatát a kérelemhez csatolja.
  6. Az (5) bekezdésben foglalt feltétel fennállását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a lakáscélú támogatások kapcsán elszámolt számlák ellenőrzésére szolgáló elektronikus rendszerből történő lekérdezéssel ellenőrzi.

Hogyan igényeld?

A kérelem a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen, postai úton vagy személyesen a kormányablaknál nyújtható be. A támogatást csak 2021. január 1-jét követően megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett, a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető. Vállalkozási szerződés csak olyan kivitelezővel köthető, amely a szerződéskötéskor szerepel a működő adóalanyok állami adóhatóságnál vezetett nyilvántartásában.

Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza. Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza. Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza.

Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza. Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza.

Meddig lehet igényelni?

A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.

Az igényléshez csatolandó dokumentumok

  • vállalkozási szerződés vagy szerződések, amelyek részletesen meghatározzák a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat és azok díját, valamint tartalmazza, hogy a vállalkozó vállalja a számla kiállításra vonatkozó feltételek megtartását,
  • az építési tevékenységekhez szükséges anyagok költségeiről, illetve a vállalkozási szerződés szerinti felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokról szóló számlák, valamint az átutalással teljesített számlák esetén a kifizetést igazoló dokumentum,
  • az igénylőnek és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett gyermeknek a támogatással érintett lakásban legalább egy éve fennálló lakóhelyének, valamint a gyermeknek az igénylővel közös háztartásban élésének igazolására a lakcímet igazoló hatósági igazolványok,
  • örökbefogadott gyermek esetén a gyámhatóság véglegessé vált engedélyező határozata,
  • a várandósság 12. hetét betöltött magzat esetén a várandósgondozási könyv vonatkozó része vagy a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak fennállása időtartamáról szóló igazolás (itt nyilatkozni kell arról is, hogy az igénylő legkésőbb 60 nappal az élveszületést követően a születési anyakönyvi kivonatot, a halvaszületést vagy az erre vonatkozó okiratot a Kincstár részére benyújtja),
  • 25. életévét betöltött gyermek esetén, ha megváltozott munkaképességű, az erről szóló orvosszakértői igazolás, a fogyatékossági támogatásra való jogosultság fennállásáról szóló nyilatkozat, a vakok személyi járadékának folyósításáról szóló nyilatkozat vagy a gyermekek otthongondozási díjának megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat,
  • több lakásból álló közös tulajdonú ingatlan esetében a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodás vagy bírósági ítélet,
  • a Kincstár által készített és az igénylő által kitöltött számlaösszesítő formanyomtatvány,
  • mozgáskorlátozott személy esetén az erre vonatkozó igazolás, nyilatkozat,
  • a szülő nyilatkozata, ha lemond a támogatásról,
  • együttes igénylés esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a kérelem másik igénylő által történő benyújtásához,
  • az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata arról, hogy az általa megadott adatok a valóságnak megfelelnek, összeférhetetlenségi ok nem áll fenn (az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa a vállalkozó, gazdálkodó szervezet esetén nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője), a korábban esetlegesen igénybe vett CSOK-ról, hogy a tb jog szerint biztosított, hogy nyugdíjban részesülő-e,
  • gyámság esetén a gyámrendelésről szóló végleges és hatályban lévő gyámhatósági határozat,
  • a kiegészítő tevékenység folytatásáról a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított igazolás vagy egyéni vállalkozó esetén a hatósági nyilvántartásból kiállított hatósági bizonyítvány, illetve igazolvány, engedély vagy kamara, kar által kiállított igazolás,
  • ha az igénylő kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik, az erről kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordítása,
  • személyazonosság igazolására személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély,
  • szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát tanúsító regisztrációs igazolás, érvényes tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya,
  • ha az igénylő gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, ezek megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat.

Mikor és hogyan fizetik ki a lakásfelújítási támogatást?

A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően – a beérkezés sorrendjében – 30 napon belül bírálja el. A beérkezés napja elektronikus ügyintézés esetében az elektronikus felületen történő beküldésének, postára adásának vagy a kormányablak általi átvételének a napja. A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor.

A hiánypótlásra meghatározott – legfeljebb 30 napos – időtartam az elbírálási határidőbe nem számít be. Ha a Kincstár az igénylő támogatásra való jogosultságát megállapítja, támogatói okiratot állít ki és megküldi az igénylő részére. A Kincstár a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül folyósítja a támogatást az igénylő belföldi fizetési számlájára.

Ha az igénylő a támogatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek nem felel meg, a Kincstár tájékoztatja az igénylőt a kérelem elutasításáról és annak indokáról.

Utólagos ellenőrzés

  1. A támogatás igénybevételének jogszerűségét a Kincstár, legkésőbb a támogatás folyósítását követő 180. napig jogosult a lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) bevonásával helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálni. A helyszíni ellenőrzésről a Kormányhivatal
    jegyzőkönyvet készít, amelyet elektronikus úton megküld a Kincstár részére.
  2. Ha a Kincstár a Kormányhivatal által megküldött jegyzőkönyvben foglalt tények alapján megállapítja, hogy az igénylő jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor felszólítja az igénylőt a támogatásnak az államháztartásról szóló törvény szerinti, kamattal növelt összegben történő visszafizetésére.

A teljes kormányrendelet itt olvasható

Bővebben az otthonfelújítási támogatásról a Magyar Államkincstár weboldalán tájékozódhatsz.