Régen a tetők és tetőterek kialakítása jelentősen eltért a mai modern építési gyakorlattól. A következőkben bemutatom, hogy miért nem használtak tetőfóliát régen, és miért vált szükségessé ez a technológia a mai napig: A tetőterek funkciója: Régen a tetőtereket általában nem építették be, hanem padlásként használták. Ez azt jelentette, hogy a belső terek védelmére és szigetelésére
A nemrégiben bejelentett, rezsivel kapcsolatos változások következtében a családokban központi téma lett, miként tudnak a jövőben a költségeiken, leginkább a villany- és gázfogyasztásukon spórolni. Mivel a gáz ára jelentősebb mértékben emelkedik augusztus 1-jétől, így a korszerű fűtési megoldások, illetve az épületek hőmegtartó képességének javítása kiemelkedően fontossá, halaszhatatlanná vált. Természetesen a fűtési mód szerepe
A tetőablak beépítése vagy cseréje olyan projekt, aminek az eredményét évekig szeretné élvezni az egész család. Nem mindegy tehát, kit bízunk meg a munkával – a megfelelő tetőablak beépítő szakember kiválasztásához szeretnénk most egy kis útmutatót adni. A szakemberek kiválasztása régen általában ajánlás útján történt, vagy valaki vendégségben járt egy rokonnál vagy ismerősnél, ahol
Valószínűleg mindenkinek a fejében él a kép egy meghitt, kuckós, hangulatos kis padlástérről, ahova egyszerűen öröm hazamenni. Természetesen mint mindennek, a tetőtéri lakásoknak is megvannak a hátrányai, azonban kellő odafigyeléssel és precíz tervezéssel valódi kis fészket teremthetünk magunknak - lássuk, hogyan. Szokatlan falsíkok, fentről beáramló fény, melegséget sugárzó fagerendák és a nagyobb tér ellenére
A ’80-as évekig nem volt itthon nagy divatja a tetőtér szigetelésének, hiszen összességében nem igazán volt rá szükség. Az 1973-as olajrobbanás után hirtelen nőni kezdtek az energiaárak, így az ingatlantulajdonosoknak már fontossá vált, hogy az épület megőrizze a hőt. Akkoriban a családi házak padlásterét a ház körüli limlomok tárolására használták elsősorban, vidéken pedig még
Aki felújításba, építkezésbe fog manapság, hamar szembe találhatja magát azzal, hogy a megbízható, és egyben szabad kapacitással bíró szakember szinte már csak a képzeletünk szülötte. Akár egy éves időtartammal is számolhatunk, ha olyan mestert szeretnénk találni, aki pontosan és becsületesen dolgozik, mindemellett még jó ajánlásokkal is rendelkezik. Ez a betáblázottság nem csak az ácsok,
Mindig is egy mediterrán stílusú téglaházra vágytál, esetleg egy skandináv típusú, nagyablakos épületről álmodoztál? Bármilyen elképzelés is van a fejünkben, nem árt tisztában lenni a házépítés folyamatával és annak buktatóival. Összeszedtük a legfontosabb kérdéseket, hogy mire érdemes figyelnünk az építkezés előtt és alatt, hogy az eredmény tényleg olyan legyen, mint amilyet megálmodtunk. A házépítés
Az építésügyi előírások a minimálisan elérendő hőszigetelő képességet határozzák meg az új építésű ingatlanoknál. Ez az U érték. Az U érték a fajlagos hőátbocsátási tényező, melynek a mértékegysége W/m²K (Watt/négyzetméter Kelvin). Leegyszerűsítve ez a szám azt mutatja meg, hogy 1 négyzetméternyi szerkezeten, adott idő alatt, 1°C hőmérséklet különbség esetén hány watt energia távozik. Ebből
Alátéthéjazatként csak olyan anyagot szabad beépíteni a tetőbe, amely kifejezetten erre a célra lett kifejlesztve és rendelkezik CE jelölésű teljesítmény nyilatkozattal. Az alátéthéjazatoknál a CE jelölés a gyártó azon nyilatkozatának felel meg, hogy a termék minden tekintetben megfelel a vonatkozó európai egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. Az alátéthéjazatok esetében a CE jelölés igazolja, hogy
A tetőfedésről lefolyó csapadékvíz sebessége a tető lejtésétől függ. Meredekebb tetőről gyorsabban, alacsonyabb hajlásszögű tetőről lassabban folyik le a víz. Fontos azonban, hogy a lejtéssel szembeni szélnyomás "visszafújhatja" a vizet a kiselemes tetőfedő anyagok átfedéseinél. A hazai földrajzi és éghajlati körülmények között ennek a mértéke, függőlegesen mérve 45 mm. Ebből következik az is, hogy
